Az Európai Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek részeként elindított, megújuló erőforrásokból előállított energiatermelés nagyvonalú támogatási rendszert eredményezett, amely Magyarországon is látványos beruházásokat indított el a napenergia termelés széleskörű elterjesztésére. Az állam azonban belenyúlt a támogatási rendszerbe, ami átrendeződést indíthat el piacon.
A megújuló energiatermelés növekedése új kihívások elé állítja a hazai rendszerirányítót, a Mavirt is. Biczók András, a Mavir vezérigazgatója interjút adott a Világgazdaságnak, melyből megtudhattuk, hogy az európai szintű árampiaci összeköttetés sok mindenre gyógyír tud lenne, azonban az ellátásbiztonság szempontjából előnyösebb, ha hazánkban épülnek majd új gázerőművek, ugyanis a tervezett erőműbezárásoknak köszönhetően nagyobb a valószínűsége egy jövőbeli kapacitáshiánynak.
Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50 százaléka, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40 százalékáért az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55 százaléka szigetelés nélküli – derül ki a Knauf Insulation felméréséből.
A Scope Ratings elemzése alapján rendben van a közmű vállalatok hitelképessége, és ez 2020-ban is így maradhat. Az iparágban jelentős a politikai kockázat, azonban az alacsony kamatok és a zöldfinanszírozás növekvő szerepe támogatólag hat a szektorra. A legnagyobb fenyegetettséget azonban szektoron kívülről érkező szereplők, elsősorban a nagy olajtársaságok jelenthetik, akik próbálnak zöldülni, új üzleti modelleket kitalálni.
Úgy tűnik, az elmúlt évtizedben Magyarország fokozatosan lecsúszott a lakásállomány megújulásában a szomszédos országokhoz képest, ráadásul az építőipart a munkaerőhiány mellett az alacsony hatékonyság is sújtja. Vajon megoldja a technológiai fejlődés az építőiparban jelentkező munkaerőhiányt? Mennyiben más ma egy építkezés, mint 10-20 évvel ezelőtt? Hogyan lehetne javítani a meglévő lakásállomány energiahatékonyságán? A hazai építőipar változásairól és a legújabb folyamatokról dr. Rázsóné Szórády Csillával, az újHÁZ Centrum cégvezetőjével beszélgettünk.
A világban egyre inkább zöldülnek be az óriásvállalatok, már egyre cikibbnek számít, ha egy társaság nem klímasemleges, és ez különösen igaz az energiatársaságokra. Miután az Európai Beruházási Bank már nem támogat új fosszilis projekteket, így az energiaszektornak már jóval nagyobb a tét annál, mint pusztán marketing célokra használni a világban hódító zöld tendenciát. Egy nagy energetikai átalakulásnak lehetünk szemtanúi, azonban ebből a kényszerből nyertesként is ki lehet jönni.
A fosszilis tüzelőanyagok – elsősorban a szén, az olaj és a gáz – égetéséből származó légszennyezés világszerte mintegy 4,5 millió ember halálát okozza évente. Ez 2900 milliárd dollárba, a globális GDP 3,3 százalékába kerül. A Greenpeace és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) új jelentése magyar adatokkal is szolgál: hazánkban a fosszilisek égetéséből származó légszennyezés átlagosan 13 000 magyar haláláért felelős évente, és a GDP csaknem 6 százalékát kitevő gazdasági kárt okoz.
Bár a társasházak helyzete több szempontból komplikáltabb, mint a családi házaké, előbbieknek szintén megérheti a hálózatra visszatápláló napelemet telepíteni a kihasználatlan és arra alkalmas tetőfelületre, mint a családi házaknak. Néhány szempontot azonban mindenképpen figyelembe kell vennünk, ha társasházi lakástulajdonosként napelemes rendszerrel szeretnénk megtakarítást elérni.
Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021. január elsejétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka - derül ki a Deceuninck közleményéből.
Megjelent csaknem 11 milliárd forintos keretösszeggel egy olyan uniós pályázat, amely önkormányzati ingatlanok energiahatékonysági felújítását támogatja a klímavédelem jegyében – derül ki a hivatalos pályázati oldal egyik friss híréből. Mindez azt követően történt meg, hogy az elmúlt években adataink szerint összességében már 233 milliárd forintnyi EU-támogatást kaptak az önkormányzatok energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeikre, amelyekből közel 1700 darab fejlesztés valósult meg országszerte.
A bruttó hazai villamosenergia-felhasználás 2019-ben elérte a 45,66 terawattórát, 243 gigawattórával, 0,53 százalékkal bővült a 2018. évi 45,41 terawattóráról - olvasható a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján.
Az MVM Csoport hét projekt keretében országosan összesen 110 naperőművet épít, ebből Dél-Kelet-Magyarországon tizenkilencet telepített - hangzott el csütörtökön Kecskeméten a projekt záró rendezvényén.
Hatalmas volt az érdeklődés a cégek megújuló energiahasználatát, illetve épületeik energiahatékonyságának növelését célzó fejlesztéseket támogató uniós pályázat iránt - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Egyre több az olyan dollármilliárdos a világon, aki a klímaváltozást lassító vagy visszafordító megoldásokból szedte meg magát. A legnagyobb tíz ilyen vagyon tavaly év végén 61 milliárd dollárt tett ki, de a Bloomberg számításai szerint ez jóval több lesz a következő években.
Tíz év alatt több mint egyharmadával rekordmagasságba emelkedett az elektromos áram fogyasztói ára Németországban a t-online.de hírportál német dpa hírügynökség jelentéseit és több szakmai portál kalkulációit idéző beszámolója alapján. A megújuló energiaforrások támogatására szolgáló pótdíj az áramdíj 22 százalékát teszi ki. Magyarországon 11 eurocentbe kerül egy kilowattóra villamosenergia, míg Németországban több mint 30 centbe.
Közvéleménykutatást végeztek az olajtársaságok szakértői és vezetői körében, mely alkalomból több mint 1000 embert kérdeztek meg. A válaszadók nagyrésze szerint a bizonytalan gazdasági környezet és olajárak ellenére növelheti a szektor a zöldenergiába tett beruházásait, és emellett jelentősen emelkedett a hidrogén népszerűsége a tavalyi évhez képest.
Magyarország kormánya az üvegházhatású gázkibocsátást 40 százalékkal kívánja mérsékelni 2030-ra az 1990-es bázishoz viszonyítva a frissen megjelent Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum alapján. Ehhez jelentős változtatásokat tervez végrehajtani a kormány a három legfontosabb ágazatban, mely a fűtés-hűtés, villamosenergiatermelés és a közlekedés. Mindhárom szektorban növekedhet a megújuló energiák felhasználásának az aránya, azonban minél nagyobb zöldenergia-arányt szeretnénk megvalósítani, annál több pénzre lesz szükség a végrehajtáshoz.
Részleteiben több érdekes módosítást is tartalmaz a kormány által csütörtökön nyilvánosságra hozott Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT), nagy vonalaiban azonban megfelel a csaknem egy évvel korábban megismert első változatnak. A NEKT első változatával az Európai Bizottság több okból sem volt elégedett, az abban vázolt vállalások mértékét éppúgy kevesellte, mint a megvalósítással kapcsolatos részleteket. A most megismert végleges változat ugyan mindkét téren hoz némi előrelépést, azonban kétséges, hogy mennyiben nyeri el az EB tetszését.
Felváltásra került a 2011-ben publikált Nemzeti Energiastratégia, melyben az Európai Unió nyomására már sokkal hangsúlyosabbá vált a fenntarthatósági, dekarbonizációs fókusz. Ugyanakkor az új Nemzeti Energiastratégia 2030 is hamarosan átdolgozásra kerülhet, mivel az EU a korábbi 40 százalékos karbonkibocsátás 50-55 százalékos mérsékléséről dönthet idén nyáron, mely boríthatja az eddig kidolgozott terveket. Továbbra is nagy kérdés, hogy a Kádár-kockák energiahatékonysági beruházásait mivel szeretné felpörgetni a kormány, ugyanis a rezsicsökkentés miatt a piaci szereplők nem ösztönzöttek eléggé. A fölgáz- és villamosenergia-piacon az ország importfüggőségének leszorítása a fő vezérlőelv, azonban a napelemek lassabb terjeszkedésére számít a kormány, mint az korábban várható volt. Szélerőművek gyakorlatilag továbbra sem szerepelnek a Nemzeti Energiastratégiában, holott egy korábbi REKK-es elemzésben felcsillant a remény, hogy észrevehető szerepet kaphatnak Magyarország energiaellátásban. A geotermia elterjedésére egy új alapot tervez a kormány létrehozni, mellyel remélhetően elkezdődhet a jelentősebb kihasználása a kedvező magyar adottságoknak.
Ausztria nem szeretné, ha az atomenergia fejlesztését az Európai Unió pénzalapjaiból finanszíroznák - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár csütörtökön Prágában, miután tárgyalt a négy visegrádi ország kormányfőjével.
Tűzijátékkal lövik a rendőrséget.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Félti a dollár dominanciáját.
Megnéztük, hogy alakult az utóbbi években a Gránit Bank üzleti aktivitása
Nem csak a kormány, hanem az önkormányzatok is megpróbálják érvényre juttatni érdekeiket az Európai Unióban
Így vágnak neki az állampapírok a nagy kamatfizetésnek.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
